Vigyázzunk ereink egészségére!

A hűvös napok beköszöntét legelőször talán a kezünk és a lábunk jelzi: fázik, elgémberedik és a test többi részénél sokkal hidegebb lesz. Dermesztő hidegben ez a test természetes reakciója, ám a hűvösebb őszi napok nem adnak még okot az erős kéz- és lábkihűlésre. Ennek általában valamilyen keringési probléma lehet az oka, ami az agyműködésre, a memóriára is hat.

 

A zavaróan hideg kéz és láb már akkor jelezhet a külvilágnak, amikor egyéb jeleket még nem mutat a szervezet: utalhat például a keringés problémáira. A vérkeringés alapvető életfunkció: az érrendszer juttatja el a friss oxigént, a tápanyagokat, a hormonokat a szervekhez, a test minden sejtjéhez és szállítja el az ott felgyülemlett anyagcseretermékeket, salakanyagokat. Ha valamilyen okból a keringési rendszerben rendellenesség lép fel, akadozhat a vérellátás, így a test perifériáira - kézhez, lábhoz vagy az agyhoz - a normálállapotnál kevesebb vér jut el, vagyis azok kihűléssel, illetve memória-zavarral jelzik az „üzemanyaghiányt".

Lábikragörcs, memóriagondok

A vérkeringési problémák leginkább az idősebb korosztályt sújtja, ám egyre gyakoribb, hogy fiataloknál is diagnosztizálnak ilyen működészavart. Oka lehet többek között az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a káros szenvedélyek miatt kialakult érszűkület. Annak tünetei függnek egyrészt az érelzáródás mértékétől, másrészt attól, hogy az a testben hol helyezkedik el. Amennyiben a szűkület, rosszabb esetben az elzáródás a lábban van, akkor az végtaghűlést, a bőr elfehéredését, krónikus fájdalmat, helyi érzéketlenséget, lábikragörcsöt produkál, a betegnek nehezére esik a huzamosabb járás, könnyen elfárad, begörcsöl a lába. Az érszűkület súlyosbodását további jelek mutatják: a végtag bőre elszíneződik, sárgás-barnás színűvé válik, nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyuló sebek jelenhetnek meg a lábon.

Amennyiben az érszűkület nem a lábon jelenik meg, hanem a nyaki, vagy az agyi ütőereket támadja meg, másfajta tünetekkel lehet számolni. Erre utalhatnak a koncentrációs képesség gyengülése, a memóriazavarok, a szédülés, a fülzúgás, olykor a látászavar, a féloldali zsibbadás érzése, esetleg mozgáskoordinációs hibák. Ha a meszesedés a szívkoszorúereket támadja meg, akkor a beteg folytonos fáradtságérzettel, már enyhe fizikai terhelésnél jelentkező mellkasi fájdalmakkal küszködik, ez a nyakra, karra is átterjedhet. Mivel az érrendszer állapota fokozatosan romlik, a korábban enyhe tünetek minden testtájon fokozatosan súlyosbodhatnak, megfelelő kezelés híján elviselhetetlen fájdalmakban nyilvánul meg, és az életet veszélyeztető állapothoz vezetnek.

A legfontosabb a megelőzés

Az érszűkület kialakulásának, illetve a már meglévő betegség súlyosbodásának a megakadályozása életbevágóan fontos. Szívünk és érrendszerünk egészségének megőrzése szempontjából egyik legfontosabb tényező a már kisgyermekkortól folytatott egészséges életmód. Annak egyik alapvető eleme a helyes táplálkozás: a sok zsiradéktól, szénhidrátok fogyasztásától való tartózkodás, a friss zöldségek, gyümölcsök, fehérhúsok, rostban gazdag termékek étrendbe való beépítése. Fontos a gyerekkortól elkezdett rendszeres testmozgás, hetente több órán át végzett sporttevékenység. Sokan vannak, akik azt állítják, eleget mozognak nap közben a munkahelyükön, nekik nincs szükségük testedzésre, ám ez téves felfogás. A teljes izomzatot megmozgató, rendszeres sporttevékenységre életkortól függetlenül mindenkinek szüksége van. A fiataloknak erősebb fizikai megterhelésre, az idősebbeknek enyhébbre. Az, hogy ki, milyen sportot folytat, szinte mindegy. Egyénenként változik, hogy kinek mennyi pénze, ideje, kedve van rá. Nincs szükség drága sportfelszerelésre, fitnesz-vagy uszodabérletre, klubtagságra ahhoz, hogy valaki karbantartsa fizikai állapotát. Elegendő hozzá a napi rendszerességgel elvégzett intenzív séta, otthoni torna, jóga, vagy a hegyekben túrázás.

Az érszűkület megelőzésének, az egészségtudatos életvitel mellett fontos tényezője a szűrés: a rendszeres vérnyomásmérés és laborvizsgálat. Az enyhébb tüneteket, például a fülzúgást, a kisebb memóriaproblémákat kiküszöbölhetjük bizonyos gyógynövényekből készített táplálék-kiegészítőkkel is. Ezek közül egyik legismertebb és világszerte legáltalánosabban alkalmazott szer a gingko bilobából (páfrányfenyőből) előállított készítmény. A Dél- Kelet Ázsiában honos fa kivonata enyhíti a szédülés tüneteit, az agyi ereket tágító képessége révén javítja a memóriát, a koncentráló képességet. Értágító hatását a perifériás erekre is kifejti, javítja a kéz és a láb vérellátását, serkenti az ott lévő sejtek anyagcseréjét.

Alternatív terápia

A már kialakult érszűkület állapotromlásának súlyosbodását világszerte sok helyen próbálják sonoterápiával megállítani, illetve a folyamatot a lehető legnagyobb mértékben lassítani. A kezelést egy speciális hanghullámokat kibocsátó berendezéssel végzik, általában a gyógyszeres terápiával párhuzamosan, vagy a műtéti beavatkozás után rehabilitációként.

A Gyógyhír könyvesbolt ajánlja

Dr. Blaskó György - dr. Kiss Róbert Gábor: Trombózis és véralvadásgátlás

Prof. dr. Csiba László - dr. Balogh Sándor: Hogyan kerüljük el a szívrohamot és a szélütést?

Maria Treben: Szív- és érrendszeri betegségek

Dr. Lukács László: A szívbetegségek megelőzésétől a koszorúér áthidaló műtétig

Dr. Meskó Éva: Érbetegségekről mindenkinek

Lóránth Ida