Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte 200 millió nőt érint a csontritkulás (oszteoporózis); szakértők a következő 50 évben az esetszám megkétszereződésére számítanak az elöregedés miatt. A hazai helyzet sem vigasztalóbb, becslések szerint 900 000 érintettje lehet a betegségnek – holott megelőzéssel sokat tehetnénk ellene.
A WHO statisztikái szerint a csonttörés kockázata meredeken nő az életkor előre haladtával: az 50 éves nők körében már 40 százalékra emelkedik. Míg 1990-ben például 1,7 millió csípőtörésért felelt a csontritkulás szerte a világon, addig a korösszetétel változása miatt ugyanezt a számot 2050-re már 6 millióra becsülik.
Szűrés
Csontritkulásról akkor beszélünk, amikor a csontot bontó és építő folyamatok között lévő összhang felbomlik, így a csontokat alkotó szerves és szervetlen alkotórészek azonos arányban csökkennek. A csontok ásványianyag-tartalma és rugalmassága ilyenkor kisebb lesz.
- Alapvető fogalom a csontminőség - magyarázza dr. Puskás Réka, a Szent Imre Kórház reumatológus főorvosa. Lényegében egy statisztikai fogalomról van szó, magyarán óriási minta felvételével vizsgálták meg az átlagos csontsűrűséget. A legrosszabb eredményt mutató 5 százalék szolgál viszonyítási alapul. (Magyarországon a szakemberek Németországban felvett adatok alapján dolgoznak.)
- A csontminőség mérhető, mondja dr. Puskás Réka. - Az erre szolgáló eljárás, a denzitometria lényege, hogy röntgensugarat eresztenek át a csonton. A csont sűrűségére az elnyelt sugármennyiség alapján következtetnek.
Hazánkban elvileg többféle szűrőprogram segíti a betegség korai felismerését. Mint a reumatológus elmondja, vizsgálják például azon páciensek csontsűrűségét, akik az oszteoporózisra hajlamosító betegségben szenvednek, ilyenek többek között a pajzsmirigy-rendellenességek, a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség. Másrészt szűrik a leginkább veszélyeztetett csoportot, vagyis a 65. életévüket betöltött nőket. Még pár évvel ezelőtt a háziorvos küldhette kivizsgálásra a rizikócsoportba tartozókat, ma már csak szakorvos rendelheti el a szűrést a finanszírozással kapcsolatos érdekütközések miatt. Dr. Puskás Réka szerint a változtatás eredményeként a korábbinál lényegesen kevesebben esnek át a vizsgálaton.
- Az is gond, hogy nem küzdünk szervezett felvilágosítással a kór ellen. A végleges csontminőség 20-25 éves korra alakul ki. Megérné rászánni az időt, hogy időben elmondjuk az iskolásoknak, mit tehetnek a csontritkulás megelőzéséért. Hogy megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitellel, illetve rendszeres testmozgással sokat tehetnének csontjaik épségéért.
Pótlás
Kalciumot a szervezetünk nem termel, azt a táplálékkal kell magunkhoz vennünk. A szakemberek - testtömegtől függően - napi 1000-1500 milligramm kalcium fogyasztását tartják eszményinek, ennek mintegy háromnegyedét biztosíthatnánk, ha naponta meginnánk például 5-6 dl tejet. A tej és a tejtermékek ugyanis remek kalciumforrások. Ezzel szemben felmérések szerint átlagosan nem egészen 2 dl tejet fogyasztunk egy nap.
Nem jobb a helyzet a D-vitaminnal kapcsolatban sem.
- A D-vitamin szintje mérhető a szervezetben - mondja a főorvos asszony. - Ezért jelenthetjük ki, hogy a magyarok D-vitamin-szintje alacsony. Találkoztam már olyan pácienssel, akiben gyakorlatilag nem lehetett kimutatni a jelenlétét.
Ennek oka, hogy ételeink nem tartalmaznak elegendő mennyiséget ebből a létfontosságú anyagból. D-vitaminforrás lehetne, ha több halat, májat, tojássárgáját, gombát fogyasztanánk.
- Makacs tévhit, hogy a napozás önmagában elegendő lenne - magyarázza dr. Puskás Réka. - A napfény valóban aktiválja ezt a vitamint, de annak előbb be kell jutnia valahogyan a szervezetbe.
Marad hát a mesterséges pótlás, amivel viszont nagyon szép eredményeket lehet elérni. A főorvos asszony szerint, ha kiderül, hogy valakinek alacsony a csonttömege, akkor a folyamat D-vitamin és kalcium segítségével még visszafordítható, még akkor is, ha már enyhe csontritkulásról beszélhetünk.
Pap Gyula