Legfontosabb érzékszervünk a szemünk, hiszen a látás szolgáltatja a legtöbb információt a környezetünkről. Szemünk világának megóvása egyre inkább rajtunk múlik, augusztus óta ugyanis a hat dioptria alatti szemüveg-, illetve kontaktlencsékhez semmiféle támogatást nem ad az egészségbiztosító. Becslések szerint ez a rendelet a szemüvegesek kilencven százalékát érintheti.
A szemorvosok és az optikusok attól tartanak, hogy az emberek ezután inkább a szupermarketekben, benzinkutaknál készen kapható, olcsóbb szemüvegek közül válogatnak, ahelyett hogy elmennének látásvizsgálatra. Pedig ezek a pápaszemek azt a célt szolgálják, hogy átmenetileg kisegítsék azt, aki otthon felejtette a szemére szabott szemüvegét.
Tényleg olcsóbb?
A dömpingáruként értékesített, kész szemüvegeken feltüntetett dioptria nem mindig felel meg a valóságnak, ráadásul a lencsék fókusza csak ritkán esik egybe a pupilla tényleges helyzetével, a két szem távolságával. Sőt, a két szem fénytörési hibája gyakran eltérő: ha az egyik szemet fél dioptriával erősebb lencsével kellene korrigálni, ezt a kész szemüveg nem képes teljesíteni. A nem megfelelő szemüveg viselésének következménye fejfájás, a szem korai kifáradása mellett akár látásromlás is lehet. Így az olcsó portékáért végső soron nagy árat fizethetünk.
Amikor optikusnál új szemüveget rendelünk, a számla összegének legnagyobb részét a keret ára teszi ki. Érdemes figyelni a különféle akciókat, hiszen olykor olcsóbb keretek közül válogathatunk, más esetben a lencsékre kaphatunk kedvezményt, így jelentős árengedménnyel vásárolhatjuk meg a szaküzletekben a szemünknek legjobb segédeszközt.
Mit néz a szemorvos?
Bár leggyakrabban fénytörési hibával keressük fel a szemorvost, a szűrővizsgálat egyéb egészségügyi problémákra is fényt deríthet. A látásélesség ellenőrzése mellett sor kerülhet a szemfenék vizsgálatára. A szem belsejében látható erek ugyanis a testünket behálózó vénák, artériák állapotáról árulkodnak. Felismerhető például a cukorbetegek látását fenyegető érelváltozás, a vaksággal fenyegető retinopátia, kiszűrhető a kezdődő idős kori makuladegeneráció (AMD) vagy a szemlencsén jelentkező homály, amely szürkehályog fejlődésére utal, a szemnyomásmérés pedig felhívhatja a figyelmet a kezdődő zöldhályogra. Mivel ezek a betegségek a korai stádiumban nem okoznak látványos tüneteket, fontos, hogy idejében felfedezzék, mert némelyik maradéktalanul gyógyítható, mások esetleg vaksággal fenyegetnek, de azonnali kezeléssel lassítható a betegség kifejlődése, és a látás képessége megőrizhető.
A vakság egyik fő oka
Magyarországon a látás elvesztésének egyik fő oka az idős kori makuladegeneráció (AMD). Minden negyedik ember emiatt lesz vak. Az éleslátás helyén, a makulán keletkeznek olyan elváltozások, amelyek miatt a látómező közepén egy sötét folt jelenik meg: a beteg pont azt nem látja, amire néz. Lehetetlenné válik az olvasás, az arcfelismerés, a tájékozódás. Ezért aki azt észleli, hogy egy folt jelenik meg mindig ott, ahova néz, a nyomtatott betűsorok hullámzanak, vagy a csempék négyzetrácsa eltorzul, forduljon szemorvoshoz, mert kezelés nélkül hat hónap alatt drámaian megromolhat a látása.
A makuladegenerációnak két alapvető formája ismert. A száraz forma a látóhártya sorvadásos jeleit mutatja, a látásromlás folyamata lassabb, mint a nedves forma esetén. A betegek 90 százalékát érinti, a bekövetkező vakság 10 százalékáért felelős. Az úgynevezett nedves formában kóros érburjánzás jelenik meg a látóhártya alatt, vérzések és vizenyő alakul ki, általában hegesedést és gyors látásromlást okoz. A vakság 90 százalékáért felelős. Kezeléssel a folyamat előrehaladását lehet lassítani, a nedves forma esetén pedig a lézeres beavatkozás, illetve a gyógyszeres kezelés hozhat javulást.
Figyeljünk a gyerekekre!
A gyerekek ritkán jelzik, hogy nem jól látnak. Elfogadják a világot olyannak, amilyennek mutatkozik, és próbálnak alkalmazkodni hozzá. Pedig döntő szerepe van annak, hogy idejében felfedezzék a problémát. Az első szemészeti vizsgálatra még 1 éves kor előtt érdemes sort keríteni, majd 3 éves kor körül megismételni. A felfedezett látáshibák többsége ebben a korai életszakaszban még jól kezelhető, így a kancsalságból vagy a fénytörési hibából eredő tompalátás megelőzhető. Iskolás korban már gyengébb eredmény várható a kezeléstől. Ha a tompalátó szem nem tanult meg látni, az agy később már nem tanítható meg ennek a szemnek a használatára, a látás az egész életen át gyenge marad. A kialakult tompalátáson már a szemüveg sem segít.
Figyeljünk arra, ha a gyerek szemei nem párhuzamos állásúak, vörösek vagy állandóan könnyeznek, vöröses, duzzadt a szemhéja, sokat dörzsöli a szemét, becsukja vagy takarja egyik szemét, a fejét elfordítva vagy megdöntve néz előtte lévő tárgyakat, nehezen vagy bizonytalanul csinál közeli látást igénylő feladatokat, a tárgyakat nagyon közel tartja a szeméhez, vagy épp kerüli azokat a tevékenységeket, amelyeknél közelre kellene néznie, közelre nézéskor sűrűn pislog, hunyorog, kancsalít, szemöldökét ráncolja, közeli munka után fáradt, szédül, fáj a feje, hányingere van. A betűket már jól ismerő gyermek nehézkesen olvas, felcserél betűket, illetve ok nélkül romlik az iskolai teljesítménye.
Antioxidánsok, vitaminok, nyomelemek
A szem egészségének megőrzésében jelentős szerep jut bizonyos vitaminoknak, különösen az antioxidáns hatású C- és E-vitaminnak, a karotinoidok csoportjába tartozó luteinnek, zeaxantinnak, továbbá a nyomelemek közül a cinknek és a szelénnek. Hagyományosan látásjavító tulajdonságúnak tartottak egyes élelmiszereket, mint a sárgarépát, a brokkolit, a feketeáfonyát, a paradicsomot, általában az erősen sárga, vörös és zöld növényeket. Nem véletlenül. A kutatások ugyanis azt igazolták, hogy ezekben a zöldségfélékben jelentős mennyiségben találhatók a szem ereit és az éleslátásért felelős sárgafolt (makula) épségét védő anyagok. Első hallásra furcsának tűnhet, de a rendszeres mozgás ugyancsak segít megőrizni látásunk épségét.
Tudta?
Egy frissen végzett felmérés szerint az embereknek majdnem az egyharmada nem megy el orvoshoz szempanaszaival, pedig az időben felfedezett betegségek jó eséllyel gyógyíthatók. Egy évben 4-6000 ember veszíti el a látását. Az orvosok szerint, ha időben észrevennék a problémát, akkor a cukorbetegségben, a zöldhályogban és az időskori makuladegenerációban szenvedők közül akár több ezer emberen is segíthetnének.
Kolimár Éva