Kockázat és szűrés

A 2-es típusú cukorbetegség időben történő felismerésének leghatékonyabb, „vér nélküli” módszere az úgynevezett kockázatalapú vércukorszűrés. Ezt választotta a Magyar Diabetes Társaság is lakossági szűrővizsgálatához.

Becslések szerint Földünkön a 2-es típusú cukorbetegek száma 2025-re 380 millióra nő. Egy, az Egyesült Államokból származó felmérés alapján annak a valószínűsége, hogy valaki élete folyamán cukorbeteg lesz, a 2000-ben, illetve azután született férfiak esetében 32,8 százalék, nők esetében pedig 38,5 százalék, azaz közel minden harmadik ember számolhat a diabétesz valamelyik formájának kialakulásával élete során.

Korai felismerés

A cukorbetegek 90 százalékát kitevő, 2-es típusú kórformában szenvedők háromnegyede szív- és érrendszeri betegségben hal meg, de mára az 1-es típusban is a keringési eredetű szövődmények váltak a halálozás vezető okává. A diabétesszel összefüggő betegségek hatékony megelőzése a cukorbaj időben történő felismerésével és a vércukorszint szigorú határok között tartásával lehetséges. Problémát jelent, hogy a megbetegedés hosszú időn keresztül felismeretlen marad, gyakran a diabétesz felismerése a szövődmények - például keringési rendellenességek, merevedési zavarok, látásromlás, veseelégtelenség - észlelése alapján történik. A korai halálozás és az egészségben eltöltött életévek számának jelentős csökkenése 8-10 évvel rövidíti meg a várható élettartamot.

Segít a kérdőív

Finnországban a közelmúltban zárult a „FINDRISC" elnevezésű szűrővizsgálat, amely a diabétesz szempontjából fokozott kockázatú személyek szénhidrát-anyagcsere-zavarainak korai felismerését célozta. A kockázat mértékét kérdőív alapján, meghatározott pontérték segítségével határozták meg, majd az így kiszűrt, fokozottan veszélyeztetett pácienseknél éhgyomorra (éhomi) történő vércukor-meghatározást végeztek. Hatékonysága alapján a módszert a nemzetközi ajánlások követésre méltónak ítélték. Ezért a Magyar Diabetes Társaság, a 77 Elektronika Kft. támogatásával, hazánkban először, kockázat alapú szűrővizsgálatot indított az alapellátásban dolgozók bevonásával. Az Egészségügyi Tudományos Tanács engedélyével zajló tudományos vizsgálat két lépésben történt.

Először a FINDRISC kérdőív magyar változatának kitöltésére került sor, majd a cukorbetegség szempontjából fokozott kockázattal rendelkező személyeknél laboratóriumi (éhomi) vércukor-, indokolt esetben pedig cukorterheléses vizsgálatot végeztek.

Eredmények

A szűrővizsgálatra 2008. április 1. és 2009. március 31. között került sor, 8921 felnőtt részvételével. A vizsgálatban részt vevő háziorvosi praxisokban olyan 20-69 éves személyeknek ajánlották fel a kérdőíves felmérést, akiknek nem volt ismert szénhidrátanyagcsere-zavaruk. A résztvevők 59,7 százaléka nő, 40,3 százaléka férfi volt. Összességében a vizsgált tünet- és panaszmentes népesség 12,9 százalékánál találtak valamilyen cukoranyagcsere-zavart!

A vizsgálatot elvégezték házi gyermekorvosi praxisokban is, 12-18 évesek bevonásával. A felmérésben részt vevő 660 serdülő közül 285 személynél volt jelen fokozott kockázat. E fokozott kockázatú fiatalok 5,6 százalékánál már a cukoranyagcsere valamilyen kóros eltérését is kimutatták. A vizsgálat fontos megállapítása az az összefüggés, miszerint a 12-18 évesek körében a testtömegindex (BMI) 1 egységgel történő növekedése 21-22 százalékkal növeli a cukoranyagcsere kóros elváltozásának a kockázatát!

A vizsgálat mindkét ága megerősítette a célzott szűrés kiemelt jelentőségét a betegség korai felismerésében, eredményei alapján indokolt általánossá tételének szorgalmazása. A téma fontosságát a hazai egészségügyi kormányzat is felismerte, így az alapellátásban immár az Egészségügyi Minisztériumtól kapott központi támogatással indul program e vizsgálati módszer szélesebb körű kipróbálására és megismertetésére.

Kolimár Éva