Influenza: hatékony védekezés

Az influenza megelőzésének leghatékonyabb eszköze a védőoltás. Az adott szezonban alkalmazott vakcina összetételére a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tesz ajánlást a világszerte észlelt, fertőzést okozó influenza törzsek alapján.

Magyarországon az elmúlt években sokmillió oltást kapott a magyar lakosság problémamentesen. Akkor van értelme oltást adni, ha a betegség kockázata sokkal nagyobb, mint a védőoltásé. A vakcina haszna kettős: nemcsak az egyént védi, hanem a környezetében élőket is. Vannak ugyanis olyanok, akik nem olthatók, például a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők vagy bizonyos krónikus betegségben szenvedők. Ők is fogékonyak a fertőzésekre, és az egyetlen esélyük a védelemre az, hogyha a körülöttük élő személyek nem fertőzik meg őket. Tehát a nem olthatók számára a védelmet az oltottak minél nagyobb száma biztosíthatja. A védettség leghamarabb 10-14 nap alatt alakul ki, ezért járvány idején is érdemes oltást kérni, természetesen még tünetmentes állapotban.

Az influenza elleni védőoltást ajánlatos évente ismételni, mert változhat a vakcina összetétele, és azok, akik minden évben részesülnek influenza elleni védőoltásban, magasabb szintű védelmet élveznek, mint azok, akik csak egy adott szezonban oltatják be magukat. Ennek legfőbb oka, hogy az évenkénti oltás felfrissíti az immunrendszer védekező képességét. A legnagyobb előnye ebből azoknak a krónikus alapbetegségben szenvedőknek, illetve idős, gyenge immunrendszerű személyeknek van, akiknél egyetlen oltás csak mérsékelt fokú védettséget biztosít, azonban a rendszeres újraoltásokkal a védettség mértéke növelhető.

A vírusellenes gyógyszerek receptkötelesek, hazánkban elsősorban a kockázati csoportokba tartozó, illetve súlyos influenzás betegek kezelésre ajánlottak. Szedésüket a betegség kezdetén, 24-48 órán belül kell megkezdeni. Megelőzésre nem ajánlottak, mert szedésük során rezisztencia alakulhat ki.

Ha minden óvintézkedés ellenére valaki az influenza tüneteit észleli magán, a legfontosabb teendő, hogy a beteg maradjon otthon, igyon sok folyadékot, és szükség esetén csillapítsa a lázát. Fokozottan kell figyelni a higiénés rendszabályok betartására, hogy családtagjait ne fertőzze meg. A lázas csecsemőt, kisgyermeket, várandós nőt, idős- és krónikus beteget feltétlenül látni kell orvosnak. Ilyen esetekben nincs helye „öngyógyításnak"!

Amennyiben a beteg állapota hirtelen rosszabbodni kezd, vagy szövődmények lépnek fel - például néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés - akkor vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy a gyermekorvossal. Ilyen esetekben szükség lehet a szövődmények antibiotikumos kezelésére, de a megfelelő terápiát csak az orvos rendelheti el! A gyógyulás érdekében a felírt gyógyszert az előírt ideig és a szükséges adagban kell szedni.

Kolimár Éva