A Föld fejlettebb élőlényeinek nagy szükségük van a napfényre, az embereknek pedig különösen. A téli fényszegény időszak testre, lélekre rossz hatással van, szerencsére mesterséges fényforrásokkal pótolható a hiány. Közülük némely speciális fényforrás regenerálásra, gyógyításra is alkalmas.
Az őszi, téli hónapok szürkesége, a rövid nappalok sok embert megviselnek: rosszkedv, lehangoltság, folytonos fáradtságérzés lesz rajtuk úrrá. Súlyosabb esetben előjöhet a téli depresszió. A fényhiány miatt jelentkező kellemetlen lelki és testi tünetekért leginkább az agy mélyén megbúvó tobozmirigy, illetve az általa termelt melatonin nevű hormon a felelős, amely szabályozza az alvás ritmusát. Bár a fény csak közvetve jut el a tobozmirigyhez, annak hormontermelését mégis alapvetően meghatározza. A több fény fékezi a melatonin termelődését, a sötétség pedig serkenti, emiatt télen romlik a koncentrálóképességünk, gyengül az immunrendszerük, de kihat a vérnyomásra, a szívritmusra is. Ideális esetben télen, a kevéske napos időszak alatt mindennap legalább 2-3 órát kellene a szabadban tölteni, hogy egyensúlyban maradjon a szervezetünk, és a napfény jótékony hatását hasznosítani tudja.
Mesterséges fénypótlás
Régebben rendszeres kvarcolással, napjainkban pedig a szoláriumozással próbálják sokan pótolni a napfényt, ám mindkét eljárás több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt a szervezetnek. Az oly divatos és gyakran túlzásba vitt szoláriumozásról mostanában derítették ki a kutatók, hogy a gátlástalan napozás mellett a szoláriumnak is alapvető szerepe lehet a különböző bőrrákok megjelenésében. Több országban éppen emiatt a 18 éven alattiaknak betiltották a szolárium használatát. A hetente, kéthetente öt percre igénybe vett szolárium viszont segíthet a szervezetnek a melatonin-háztartás egyensúlyban tartásában. A patikákban ma már kapható olyan vénymentes készítmény, amely segít e hormon termelődésének a szabályozásában.
A manapság iskolákban, közintézményekben, hivatalokban általánosan használt mesterséges fénycsőforrások szintén rossz hatással lehetnek a szervezetre. Több nemzetközi vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy minél inkább eltér a mesterséges fény hullámhossza a napétól, annál ártalmasabb lehet. A közönséges fénycsövek vakítóan fehér, illetve kékesfehér világítása például serkenti a stresszhormonok termelését, és összezavarja a tobozmirigy működését. Aki reggeltől estig ilyen világításban dolgozik, az átlagosnál idegesebbnek, agresszívebbnek, fáradtabbnak érezheti magát. Persze, vannak már úgynevezett teljes spektrumú fényforrások is, amelyek fénytartománya 95 százalékban utánozza a napfényét, ám ezek általános alkalmazására még hosszú ideig nem számíthatunk.
Színek és lézerek
A normál, a napfény spektrumához leginkább hasonlító fehér fény jótékony hatású a téli depresszió kezelésében. Más szakemberek speciális, színes fénynyalábokkal gyógyítanak. Dr. Dinshah Ghandiali indiai orvos a 20. század első évtizedeiben tizenkét színt tartalmazó kromoterápiás rendszerét az USA-ban használta gyógyításra, és eredményeit az előírt szabályok szerint dokumentálta, vagyis eredményei hitelesnek minősülnek. A doktor hosszú éveken át kísérletezett azzal, hogy mely betegségekre milyen spektrumú fény a leghatékonyabb. Akut betegségeknél általában olyan fénynyalábot használt, amelynek uralkodó színe a türkizkék, ehhez társultak a kék különféle árnyalatai. A krónikus betegségeket sárgászölddel kezelte. A színterápiát ma az alternatív gyógymódok közé sorolják, helyét átvette a hatékonyabb, irányított fény, a lézer. Az úgynevezett lágylézer kezelés gyenge energiájú lézerfénnyel történik, amely kizárja a szövetek károsodását. Kezdetben a test akupunktúrás pontjait kezelték vele, de nagyobb bőrfelületen is szép eredményeket hozott. Napjainkban, a széleskörű gyógyászati alkalmazás mellett a kozmetikában bőrfiatalításra, kisebb ráncok, bőrhibák, seprűvénák és a rosacea eltüntetésére alkalmazzák a lézertechnikát.
Polarizált fényterápia
Fenyő Márta biofizikus az 1980-as évek eleje óta kutatja a polarizált fény emberi testre gyakorolt hatásait. Előbb a polarizált fénnyel működő lámpát fejlesztette ki, amely sejtregeneráló hatása révén sebgyógyításra, sportsérülések, ízületi problémák, különféle gyulladások, fejbőr- és hajproblémák, bőrhibák kezelésére egyaránt alkalmas. Ám a lámpa azonos időpontban csak viszonylag kis felületen képes kifejteni gyógyító hatását. A legújabb fejlesztésű készülékkel már a test teljes felülete kezelhető polarizált fénnyel. A látványos gyógyulások a polarizált fény immunerősítő, vérkeringést fokozó, a sejtek oxigénellátását javító hatásának köszönhető.
Lóránth Ida