Sajog, hasogat vagy nyom – a mozgásszervi betegségek a legtöbb esetben komoly fájdalommal járnak. A kellemetlen tüneteket lehet és kell is csillapítani, hiszen sokszor a fájdalomérzet gátolja meg a szükséges kimozgatást vagy az óvatos testedzést, amely enyhítené vagy esetleg meg is szüntetné a mozgásszervi megbetegedést.
A derék-, nyak- és hát- és különböző végtagfájdalmak a leggyakoribb okok közé tartoznak, amelyekkel orvoshoz fordulunk. A kínzó tünet a szervezet figyelmeztetése, hogy valahol probléma van. A panaszok csillapításának a családorvosi rendelőben meg kell kezdődnie, szerencsés, ha ezzel nem kell várni a szakorvosi vizsgálatig. A tapasztalt családorvos sok esetben segíthet, és ezzel párhuzamosan a mozgásszervi specialistához utalhatja be a hozzáfordulót.
Dr. Hutás Gábor reumatológus szerint fontos a fájdalom jellegének tisztázása, vagyis az, hogy az ízületek kopásos vagy gyulladásos megbetegedései, vérellátási zavar, vagy az idegszálak bántalma áll a panaszok hátterében.
- A kopásos fájdalmak nyugalomban enyhülnek vagy akár meg is szűnnek, és csak a terhelésre jelentkeznek újra. Ellenben a gyulladásos eredetű fájdalmakra az a jellemző, hogy nyugalmi helyzetben is fennállnak. Aki ezzel küzd, rosszul is alszik, terhelésre pedig tovább fokozódhatnak a panaszok. Társul hozzá az úgynevezett ízületi merevség, amikor reggel felkelés után a beteg kezét-lábát, illetve a gerinc gyulladásos betegségeinél a derekát merevnek érzi, nehezen sikerül átmozgatnia ébredésnél. Az idegszálak sérüléséből eredő fájdalmak jellegzetessége, hogy gyakran este, lefekvés után jelentkeznek, napközben a beteg gyakran panaszmentesen éli mindennapjait. A keringési zavarokból eredő fájdalom gyakran viszonylag gyorsan kezdődik, és igen kifejezett, a verőerek elzáródása esetén a végtag hűvös, ellenben a visszerek elzáródásánál meleg, duzzadt, érzékeny - magyarázza a szakorvos.
Hutás doktor hangsúlyozza, hogy nagyon fontos a végére járni annak, hogy mi okozza a tüneteket, mert így nemcsak az alapbetegség kezelhető, hanem a panaszok enyhítése is igazán gyors és hatékony lehet. A szigorúan vett reumatológiai panaszok elsődleges gyógyszerei attól függenek, hogy kopás vagy gyulladás a főszereplő. A kopásos fájdalmakat jól csillapíthatják a helyi kenőcsök, gélek, tapaszok, illetve az egyszerű, közismert „általános" fájdalomcsillapítók (mint például a paracetamol), melyet a beteg alkalmilag is használhat.
- A kopásos fájdalmak rosszabbodása esetén, valamint a gyulladásos fájdalmaknál a választandó szerek az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentők. Ezeket érdemes kúraszerűen alkalmazni, egészen a panaszok csökkenéséig. A gyulladáscsökkentő kúra pár naptól több hétig terjedhet. Ha rendszeres vagy elhúzódó a probléma, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni. Az orvos mindig a társbetegségek ismeretében választja ki a megfelelő készítményt. Csínján kell bánni az „öngyógyszerezéssel"! Sokan nem tudják, hogy a fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők fekélybetegséget, infarktust, vagy akár vesebántalmakat is okozhatnak, a gyomorvérzések, művese kezelések jelentős részének hátterében az ilyen készítmények kontroll nélküli szedése állhat! - figyelmeztet a specialista.
Márton Anita