A visszérbetegségnek, azon túl, hogy megjelenése a hölgyeknél kisebb-nagyobb esztétikai gondot jelenthet, súlyos egészségügyi következményei is lehetnek. A kezeletlen visszeresség például trombózist okozhat.
A visszérbetegség jellegzetesen az alsó végtagokon jelenik meg, és egy összetett folyamat végeredménye. Okai között szerepel például a vénák érfalának és az azt körülvevő kötőszövet rugalmasságának a gyengülése. Míg az egészségesen működő lábvénák a szív által a végtagokba pumpált vért kitágulva befogadják, majd gyors összehúzódással visszapréselik a szív felé haladó véráramba, a rugalmasságukat vesztett vénák ezt csak erőtlenül, késve teszik meg. Ez okozhatja az erekben a vér pangását.
Örökölhető a kockázat
A visszeresség kialakulásában szerepe lehet az örökletes tényezőknek, a testsúlyproblémáknak, az álló vagy tartósan ülő foglalkozásnak, a mozgásszegény életmódnak egyaránt. Terhesség idején is gyakran megjelenhetnek a visszerek. A közvélekedéssel ellentétben az állapotos nőknél általában nem a hirtelen súlygyarapodás okozza a visszerek megjelenését, hanem ez a hormonális változások következménye. A várandós nő szervezete, felkészülve a szülésre, egyre több progeszteron nevű hormont termel, amely segít majd a szülés alatt az izomlazításban, ám egyidejűleg a lábvénák simaizomzatának működését is legyengíti. Ugyanilyen hatása lehet az ösztrogénnek is, amely a hormonpótló és fogamzásgátló készítmények egyik alapvető alkotóeleme. Így, bizonyos esetekben, ezeknek a készítményeknek a huzamos szedése fokozott kockázatot jelenthet a visszeresség kialakulásában. A betegség jellegzetes tünetei a lábszáron megjelenő érkitüremkedések, a bokán, combon mutatkozó seprűvénák, a lábikragörcs, a feszítő, égető lábfájdalom, az álló helyzetben, illetve sétálás közben jelentkező gyors kifáradás.
Nem csak esztétikai hiba
A szemmel látható esztétikai hibák és a zavaró, kellemetlen érzéseken kívül a visszeresség komolyabb egészségügyi következmények kockázatára is figyelmeztet. A renyhe érműködés miatt kialakuló vérpangás következtében az érfalakban salakanyagok rakódhatnak le, az adott lábterület a normálisnál kevesebb oxigénhez és tápanyagokhoz jut. Kezelés nélkül egy idő után a lassú vérkeringés hatására az erekben a vér megalvadhat, a rög elzárhatja az adott érszakaszt. Ha a vérrögöt a véráram kisodorja a keringésbe, a szív, a tüdő vagy az agy keringését gátolva katasztrofális, visszafordíthatatlan károkat okozhat.
Az egészségügyi statisztikák szerint a gazdaságilag fejlett társadalmak lakosságának a kétharmada szenvedhet a visszérbetegség valamely fokában. Bár a férfiak körében is előfordulhat a betegség, a nők náluk kétszer többen szenvedhetnek a tünetektől. A visszeresség első jeleit dr. Gál Mónika bőrgyógyász egy szakmai értekezésében így határozza meg: a lábakban fokozott fáradtság, elnehezedés, feszülés érzése, olykor zsibbadás. Éjszakánként lábikragörcs.
A szemmel látható vagy jól kitapintható jelek a lábon általában csak később észlelhetők, ám a keringési problémák már ekkor károsíthatják az érfalakat. Kezdetben általában előbb a hajszálerek, az úgynevezett seprűvénák válnak láthatóvá, majd ezt követik a vastagabb, kidudorodó, kékes, feketés színű vénák. A kezeletlen beteg állapotának súlyosbodását jelzi a vizenyő megjelenése, vagyis a lábdagadás, aminek évek alatt a lábszár bőrének elvékonyodása, barnás elszíneződése, kiszáradása lesz a következménye. A súlyos fázis jele az bőr ekcémájának megjelenése is, ami leggyakrabban a bokák tájékán jelentkezik. Idővel kialakulhat a lábszárfekély, amelyet a vér oxigénhiánya miatt keletkező bőrelhalás idéz elő. Ez a visszérbetegség végső, legsúlyosabb stádiuma.
Felületi kezelés vagy műtét
A visszérbetegség kezelésének módját érdemes szakorvosra bízni. A betegség kellemetlen kísérő tüneteinek enyhítésére számos krém, gél, spray kapható a patikákban, ám a visszeresség megszüntetésére ezek nem alkalmasak. A vénás erek működésének javítását szolgálják a különféle gyógyharisnyák, rugalmas fáslik. A kompressziós harisnyák segítik a visszértágulat megszüntetését. Az orvos felírhat az érfalak rugalmasságát növelő gyógyszereket vagy a trombózisveszély elhárítása végett elrendelheti véralvadásgátló készítmények szedését, ám a felsorolt módszerek csupán az enyhe visszerességnél adhatnak hathatós segítséget. Súlyosabb esetekben valamilyen érsebészeti beavatkozás kínálhat megoldást. A felső bőrrétegben mutatkozó seprűvénák inkább csak esztétikai problémát jelentenek. Éppen ezért sokan szeretnének megszabadulni tőlük. Kezelésükhöz lézeres berendezést, esetleg injekciókat alkalmaznak. A terápia hátránya, hogy a tünetek pár év múlva kiújulhatnak. Az említett módokon már nem kezelhető, súlyosabb eseteket, a kidagadó visszereket plasztikai és érsebészek egyaránt megszüntethetik.
Mint sok más betegségnél, a visszerességnél is nagyon fontos a megelőzés. Ennek érdekében ajánlott az életmódváltás, a napi rendszerességgel végzett séta, a súlyfeleslegtől való megszabadulás, hölgyeknél a tűsarkú cipő viseléséről való lemondás, speciális visszértorna rendszeres végzése. Ajánlott a nehéz fizikai munka, a nagyobb súly cipelésének az elkerülése és a túlzott napozás, a szauna, a forró vizes fürdő mellőzése is.
Napi értorna
A megelőzés hatékony eszköze lehet az otthoni visszértorna. Ennek elemei a bokakörzés, a fekvő helyzetben végzett bicikliző mozdulatok, a boka és a lábujjak erősítése azáltal, hogy fekve, lábbal például egy könyvet emelgetünk. Álló helyzetben a sarokról lábujjhegyre, majd onnan ismét sarokra gördülés ismételgetése. A tornagyakorlatok után ajánlott a hideg-meleg vizes váltózuhany alkalmazása. Hasznos tanács: olvasáskor, tévénézéskor lábunkat helyezzük mindig lábtartóra, hogy a bokánk és a térdünk egy vonalban legyen.
Lóránth Ida
2010/09