A szürke téli napok után, a tavaszi napsugarak mindenkit kicsalogatnak a szabadba. A közvélemény úgy tartja, hogy a lágy napsütés semmilyen veszélyt sem rejt a bőrre, hiszen annak simogató sugarai nem olyan károsak, mint a nyári, kánikulai éles napfény.
Az első tavaszi sétára indulóknak, a kertben dolgozóknak szinte sosem jut eszébe, hogy már ilyenkor védekezniük kellene a napsugarak ártó hatása ellen. A többség a fényvédő készítményeket, a szemet óvó napszemüveget, vagy a szalmakalapot csak jóval később, általában a nyaralás előtti napokban vásárolja meg, ami azt jelenti, hogy a tavaszi napsütés ellen sokan teljesen védtelenek. Pedig, bizonyos szempontból a tartós májusi napsütés akár károsabb is lehet, mint a júliusi. Egyrészt, mert a fény nélküli téli hónapok után, a kifehéredett bőrt a tavaszi sugarak sokkhatásként érik, nincs felkészülve a hirtelen rázúduló ultraibolya (UV) sugarakra. Ilyenkor bújnak elő a szeplők, és egyre élesebben rajzolódnak ki a májfoltok az arcon, ha nem használunk fényvédő nappali krémet. Másrészt télen a szervezet immunrendszere is alaposan meggyengült, vagyis kevésbé vehemensen védekezik a külvilágból érkező ártó hatások ellen.
A ráncosodás a kisebb baj
Sokan arról is megfeledkeznek, hogy a bőr nem „felejt" - az évekkel, akár évtizedekkel korábbi leégések hatásai nem múlnak el nyomtalanul. Bár ezek nyomai már nem láthatók, a mélyebb rétegekben elraktározódnak az ártalmak, és minden újabb leégéssel erősödnek a káros folyamatok. A bőr „emlékszik" minden sérelemre, a napfény okozta károsodások az évek alatt összeadódnak, később egyesült erővel mutatkoznak meg. Jobb esetben csak a cserzett, megvastagodott bőr, ráncok képében, rosszabb esetben valamely rákos elváltozás révén. A napfény ártó sugarai károsíthatják a fedetlenül hagyott bőr anyajegyeit, szemölcseit, foltjait, a kopasz fejtetőt.
A rák „előszobája"
A közvélemény által legismertebb rosszindulatú kórkép a festékes bőrsejtek daganata, a melanoma, ám azt kevesen tudják, hogy más, kevésbé agresszív bőrbetegség is megjelenhet az UV sugarak hatására. Dr. Ihász Judit bőrgyógyász szerint ilyen az aktinikus keratózis, amely egyre gyakoribb bőrelváltozás, és az elrákosodás előszobáját jelentheti. Különösen azoknál jelenik meg, akik egykor munkájuk, vagy kedvtelésük okán sok napsütésnek voltak kitéve, ezért bőrük felső rétege helyenként megvastagodott. Legjellemzőbb előfordulási helyei: a homlok, a halánték, az orr, az ajak, a fülkagyló; a váll és a dekoltázs területe; az alkar és a kézhát; férfiaknál a kopasz fejbőr. Az elszarusodott bőrrész általában pikkelyes, lemezes, esetleg a bőrből kissé kiemelkedő terület. Kiterjedése pár négyzetmillimétertől akár 1-2 négyzetcentiméterig is terjedhet. A figyelmeztető foltok leginkább a napsugárzásnak erősebben kitett testrészeken, karon, lábon, kopasz fejtetőn, vagy az arcon mutatkoznak.
Figyelmeztető pikkelyek
Megfelelő kezelés híján ezekből idővel pikkelysejtes laphámrák fejlődhet ki. A megelőző kezeléshez ma már számos modern eszköz áll rendelkezésre. Az optimális módszer kiválasztása a pácienst kezelő szakorvos feladata. Az elváltozás sebészeti úton és lézer segítségével is eltávolítható, vagy krioterápia alkalmazásával, fagyasztással. Alkalmazható speciális röntgenterápia, és helyi kemoterápia is, illetve speciális fénnyel való (fotodinámiás) kezelés. A legmodernebb eljárás, az úgynevezett imikimod terápia, amely a bőr saját immunrendszerét serkenti intenzívebb, célzott működésre a rákos sejtek ellen. Ez a módszer különösen alkalmas kiterjedt, látszólag tünetmentes, de daganatsejteket tartalmazó felületek kezelésére. Nagy előnye, hogy a beteg, kenőcs formájában, otthonában alkalmazhatja. A vírus- és tumorellenes krém hatásának nagy részét a bőr felületén fejti ki, a felszívódása minimális. A terápia további előnye, hogy a szemmel még nem látható, ám a káros UV sugarak által már megtámadott bőrfelületeket, elfajult hámsejteket is kezeli. További előnye, hogy a kezelés helye nyom nélkül gyógyul.
Mindennapi fényvédelem
A különféle bőrelváltozások megjelenése jó eséllyel megelőzhető: szükséges hozzá a magas faktorszámú fényvédő nappali krémek folyamatos használata, a sugárzásra különösen érzékeny testfelületek ruhával, szalmakalappal, napszemüveggel való megóvása. Napozáshoz a korszerű, fizikai, kémiai és biológiai védelmet nyújtó naptejek használata javasolt. Érdemes megfogadni azt a tanácsot, hogy a legerősebb napsugárzás idején, 11-15 óra között inkább húzódjunk árnyékba. A rosszindulatú bőrelváltozások megelőzése szempontjából a legfontosabb, hogy évente vegyünk részt bőrgyógyászati szűrővizsgálaton, és figyeljünk arra, ha szokatlan jelet fedezünk fel a bőrünkön!
Lóránth Ida