Élelem nélkül 50 napig is kibírjuk, víz hiányában legfeljebb 5-7 napig maradnánk életben. Az újszülöttek teste mintegy 70 százalék, a felnőtteké átlagosan 60 százalék vizet tartalmaz. A tiszta ivóvíz az egyetlen élelmiszer, amely semmi mással nem pótolható, az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele.
A szervezetben lévő víz úgynevezett vízterekben oszlik meg. Sejteken belül található a szervezet vízkészletének mintegy 66 százaléka, 34 százaléka pedig sejten kívüli vízterekben, nevezetesen a vérplazmában és a sejtek közötti állományban helyezkedik el.
Dinamikus egyensúly
A víz a sejtek egyik fő alkotórésze, emellett számtalan biokémiai folyamat kiindulási és végterméke, egyben oldószer, vivőanyag, hőtároló és hűtőfolyadék. Lehetővé teszi a vérkeringést és befolyásolja a vér összetételét. Biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a salakanyagok kiválasztásban. Segíti a testhőmérséklet szabályozását és az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását.
Szervezetünk víztartalma viszonylag állandó, a napi átlagos vízveszteség 2,3-2,5 liter, de ugyanennyi vizet veszünk fel folyadék és egyéb táplálék formájában. A vízháztartás dinamikus egyensúlyát összetett ideg- és hormonális folyamatok szabályozzák, a szükségletre a szomjúság figyelmeztet. Mivel a folyadékhiányt kevésbé érzékelik a gyerekek és az idősek, ezért jobban kell figyelni rájuk, hogy eleget igyanak.
Ha csökken a vízfelvétel, vagy a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit felvesz - például hőségben vagy intenzív sportolás közben - a szervezet kiszárad. A dehidráció jellemző tünetei a száraz nyelv és nyálkahártyák, az aláárkolt szemek, a hűvös végtagok, a sápadt bőr, a csökkent mennyiségű vizelet. Már 2 százalékos folyadékvesztés esetén hanyatlik a fizikai és a szellemi teljesítőképesség, fejfájás, koncentrációzavar léphet fel. Ilyenkor egy nagy pohár víz többet segít, mint egy csésze feketekávé.
Mit töltsünk a pohárba?
Legjobb szomjoltó a tiszta víz, ízét az oldott ásványi anyagok adják. Emberi fogyasztásra a természetes ásványvizek, a gyógyvizek, a forrás- és csapvíz egyaránt alkalmasak.
Az ásványvizek a szervezet folyadék- és ásványi só pótlását egyaránt szolgálják, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők. Ilyenek a kalcium, magnézium, kálium és nátrium, továbbá klór, vas, cink, foszfor, fluor, jód, szilícium. A természetes vagy hozzáadott szénsavtartalom pedig tovább növeli az üdítő hatásukat. Az ásványvíz kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a termék minél kisebb - 20 mg/l alatti - nátriumtartalmú legyen, mert emelkedett vérnyomás esetén a magasabb nátriumtartalmú ital fogyasztása nem ajánlott.
A gyógyvíz olyan ásványvíz, amelynek orvosilag bizonyítottan gyógyhatása van. A gyógyvizek lehetnek hidegek és melegek, fürdésre és ivásra egyaránt alkalmazhatók. A gyógyvizek nem fogyaszthatók napi rendszerességgel!
A forrásvíz mélyen fekvő rétegekből származik, és szigorú előírások szerint helyben palackozzák. A csapvíz földalatti, felszíni vagy forrásvíz, melyet szűréssel és tisztítással készítenek elő, mielőtt a vezetékbe kerül. A megfelelő minőség érdekében többféle fizikai, kémiai és mikrobiológiai kezelésen esik át.
A szikvíz, más néven szódavíz szénsavval telített, kifogástalan ivóvíz. Feltalálója Jedlik Ányos, így hungarikumnak tekinthető. (Forrás: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozási Akadémia című hírlevele.)
Egészségünkre!
* Egy felnőtt embernek naponta kb. 2-3 liter folyadékra van szüksége, ezt folyadékkal (1,5-2 liter), és magas víztartalmú ételekkel (levesek, főzelékek, zöldségek, gyümölcsök) tudjuk fedezni.
* A víz mellett ihatunk például natúr gyümölcs- és zöldségleveket, tejet, cukormentes gyümölcsteákat, cukormentes üdítőket.
* A szénsavas italok fogyasztása nem ajánlott gyomorsav túltengés, gyomorfekély vagy puffadás esetén.
A Gyógyhír könyvesbolt ajánlja
Masaru Emoto‑Jürgen Fiege: A víz gyógyító ereje
Stephen Blauer: Lékönyv
Ch. Calbom‑M. Keane: Lékönyv 2.
Kolimár Éva